Bár a korszakkal foglalkozó történészek részletesen cáfolják Dózsa László történeteit, a miniszterelnök mégis egészen magasra emelte a színészt, mikor egy lapon említette Mindszenty bíborossal és Nagy Imrével. Semmilyen magyarázatot nem kaptunk arra, mindez miért fordulhatott elő.
A miniszterelnök mai beszéde - melyben Dózsa Lászlót együtt emlegette többek közt Mansfeld Péterrel vagy Maléter Pállal - után újra eszünkbe jutott Gróf Balázs áprilisi munkája. Mutatjuk.
Horváth Miklós szerint egyáltalán nem igaz, amit Schmidt Mária az ő távozásáról állított, és az Origón is valótlanságokat írtak róla.
Hiába állapította meg teljesen egyértelműen az 1956-os Intézet, hogy a forradalom 60. évfordulóján az utcákra került plakátokon nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel.
Az 56-os Intézet ma a Széchényi-könyvtár alá tartozik: az állítólag Dózsa Lászlót ábrázoló emlékévplakát ügyében is a könyvtár sajtóosztálya lett volna illetékes, nem Rainer M. János vagy Eörsi László. Meg is kapták az írásbeli figyelmeztetést, két másik kollégájukkal együtt.
Legyünk óvatosak, elégedjünk meg 99,99% százalékkal, ám van egy mód, hogy a maradék 0,01 százalékot is hozzátegyük.
Nagyon eredeti Vidnyánszkytól, hogy Dózsa személyével rávilágít emlékezetünk zavarosságára.
A történész előbb közölte, elszámolnak az 1956-os emlékév minden költségével, majd azzal állt el elő, bezzeg a holokauszt-évfordulónál senki nem tett fel kényes kérdéseket.
Már rég nem az eredeti, identitásproblémáról szól a Pruck–Dózsa-ügy, vagyis az, ki szerepel az egyik kiemelt, 1956-ról megemlékező archív fotón. Schmidt Máriáék személyes támadásként fogják fel az ügyet, de egy, most megszólaló történész, az 56-os specialista Rainer M. János a kormány emlékezetpolitikájának kudarcának is tartja az ügyet.
Felkapták az interneten a 1956-os plakáton feltehetően tévesen megnevezett Dózsa László ügyét, és ahogy szokták, jól ki is csavarták a kínos történetet.
Meg is érkezett Schmidt Mária válasza Pruck Erika nyílt levelére, amelyben bocsánatkérésre szólítja fel az '56-os emlékév kormánybiztosát, amiért köztörvényes bűnözőnek titulálta édesapját. Hát nem kért bocsánatot.
Az ötvenhatos képről letagadott Pruck Pál lánya kiakadt, hogy Schmidt simán köztörvényes bűnözőnek nevezte az apját, csak mert valaki hibát követett el a korabeli fotó felcímkézésénél. Pruck Erika bocsánatkérést, illetve a tévedés helyreigazítását kéri az 56-os kormánybiztostól, de tudja, hogy lehetetlent kíván. Annak azért örülne, ha valaki rálépne Schmidt Mária lábára - olvasható a nyílt levélben.
A történész igyekezett pontról pontra megcáfolni Schmidt Mária kifacsart érvelését a plakátbotrányban.
A központi akarat diadalt ül a történettudomány felett. Ez előremutató. Kiterjeszthető lenne más tudományokra, akár a reáliák területére is. Parírozzon a gravitáció, kettő meg kettő legyen öt, ha erre van hatalmi igény, mossa három tenger Magyarország partjait!
Kikerestük azt a harmincnégy évvel ezelőtti interjút, amely alapján Schmidt Mária köztörvényes bűnözőként, a kádári propaganda eszközeként írta le Pruck Pált, aki rokonai szerint a városban látható 1956-os plakátok szereplője. A régi cikket beágyaztuk, el is olvashatja.
Schmidt Mária szerint azért van nekik igazuk az '56-os plakátbotrányban, mert Dózsa László hős volt, aki saját magát azonosította be a fotón, Pruck Pál pedig egy köztörvényes bűnöző, aki kádárista propagandaműsorokban szerepelt. Schmidt szerint hiába írta oda a Life fotósa Pruck Pál nevét a fotó mellé, az csak az ellenség megtévesztésére szolgált.
A színész az RTL Klub Híradójának azt nyilatkozta, kegyeleti okokból nem ragaszkodik ahhoz, hogy az ő neve szerepeljen egy forradalmár az archív képén, amely egy darabja az '56-os emlékbizottság köztéri plakátsorozatának.
Visszaélt rég elhunyt unokatestvérének képmásával az 56-os Emlékbizottság - ezt állítja valaki az RTL Híradójában.
A jelenlegi igazgató, Rázga Miklós újrázna, de pályázik még Romvári Gergely dramaturg, díszlettervező és Dózsa László színművész is. Az új vezető 2016. február 16-tól öt éven át töltheti be a tisztséget.
